Linkedin Instagram YouTube

KOSÁRLABDA

A kosárlabda egy olyan labdajáték, melyet két öt főből álló csapat játszik. Mindkét csapatnak van egy-egy a pályán egymással szemben 3,05 méter magasan elhelyezett lyukas kosara (vagy hálós fémgyűrűje). A csapatok célja a szabályszerű játék során az, hogy a labdát az ellenfél kosarába dobják, illetve, hogy megakadályozzák a másik csapatot ugyanebben. A találatokért a csapatok pontokat kapnak, és az a csapat nyer, amelyik a játékidő alatt több pontot gyűjt.
A kosárlabdát sebessége és variációs lehetőségei a nézői számára is rendkívül látványossá teszik, ezért napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte. Az NBA eltérő szabályokkal rendelkezik, mint az általunk megszokott kosárlabda. Az NBA csapataiban vegyesen vannak az egész világból játékosok. Az NBA az egyéni játékról és a látványos (szabályokkal nem ütköző) trükkökről, dobásokról és nem utolsósorban zsákolásokról híres, míg a kosárlabda öreg kontinensen játszott változatára inkább a csapatjáték, az összjáték jellemző.

kosarlabda

A mai kosárlabdához hasonló játékokról a közép-amerikai népek kultúrájával kapcsolatban találhatók feljegyzések. A kosárlabda ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém gyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek…

A mai értelemben vett kosárlabda 1891-ben született az Egyesült Államokban, a mai Springfield College elődjében, a springfieldi YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülése) Training School-ban született meg Dr. James Naismith jóvoltából. Akkoriban dr. James A. Naismith (1861. november 6. – 1939. november 28.) volt a Springsfieldi Testnevelési Főiskola testnevelő tanára. Mint az iskola futballedzője azt a feladatot kapta, hogy találjon ki egy új, érdekes játékot. A kanadai születésű testnevelő olyan játékot szándékozott megalkotni, amely a hideg idő beköszöntével teremben, kis területen is játszható és amely nem a fizikai erőre, hanem inkább az ügyességre épít. James Naismith 13 szabályt állított fel, melyek közül 9, még ha módosított formában is, de ma is érvényben van. Természetesen új szabályok is születtek és születnek ma is, adaptálva a sportágat a mindenkori követelményekhez.

kosarlabda tortenete

A véletlen segített: egy, a terem sarkában álló őszibarackos kosárba dobta a labdát, amikor hivatták. Visszatérve látta, hogy tanítványai az unalmas gyakorlatok helyett a kosárba való dobálással próbálkoznak. Megtetszett neki az ötlet, és két héten belül elkészült a játék tervezete.

Naismith az alábbi öt alapelvből indult ki, amikor a játék szabályait megalkotta:

  1. A játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák.
  2. A játékosok nem futhatnak a labdával.
  3. Bármelyik játékosnak joga van a pályán tetszés szerinti helyet elfoglalni.
  4. A játékosok között ne legyen erős személyi érintkezés.
  5. A labdát “a vízszintesen nyíló kapuba”, kosárba kell dobni, amelyet a játékosoknál magasabban kell elhelyezni.

Naismith 18 hallgatót toborzott és kinevezett 2 csapatkapitányt. Az első mérkőzést futball labdával a tornaterem erkélyére, 10 láb magasra erősített fonott barackos kosarakra, csapatonként 9-9 fő játszotta. A történetek szerint ez az egyetemek közötti találkozó futó órával mért, két 15 perces félidőből állt, és 1-0-ra végződött. Ekkor a kosár alja még zárt volt, minden kosár után létráról, vagy a karzatról kellett kivenni belőle a labdát. A palánk felszerelése a nézők miatt vált szükségessé, akik csapatukat úgy próbálták segíteni, hogy a karzaton átnyúlva a labda útját akadályozták. A tisztább játék mellett a palánk segített a pályán tartani a labdát és lehetővé tette a lepattanó labdák megszerzését is. A mérkőzés után az új játék nevéről vitatkoztak. Néhányan a Naismith-labda nevet ajánlották, de ezt ő elvetette. Ezután az egyik csapatkapitány, Frank Mahan javaslatára kosárlabdának nevezték el. Az itt végző hallgatók különböző YMCA iskolákba kerültek, ahol népszerűsítették a kosárlabdát, bemutató mérkőzéseket rendeztek

A játék “kellékei” és szabályai gyorsan változtak, tökéletesedtek. A játékosok száma a férfiaknál először 7-re, majd 1897-ben a mai is érvényben lévő 5-re csökkent. A fonott kosarat felváltotta a fém gyűrű, melyre hálót szereltek. A háló kezdetben zsákszerűen zárt volt, később kinyitották az alját, majd a fapalánkot üvegre cserélték, a labda méretét meghatározták. A pálya méretei, a büntetőterület mérete, formája, a büntetővonal távolsága is többször változott, és még a mai napig is formálódik. Kezdetben kosár után nem járt automatikus labdabirtoklás az ellenfélnek, minden kosár után feldobás következett a félpályán.

Az eredeti szabályok szerint a labdát vezetni nem lehetett, ezért nem volt nagy baj, hogy a labda nem volt teljesen gömbölyű. Később a labdavezetést ugyan megengedték, de labdavezetésből egészen 1916-ig nem lehetett kosárra dobni. A labdavezetés csak jóval később, az negyvenes években vált a játék fő elemévé, amikor a jó minőségű gyári, teljesen gömbölyű labdák piacra kerültek. A kezdetben barna színű labdákat az ötvenes évek végén felváltották a narancssárgák, növelve a láthatóságot a játékosok és a nézők számára egyaránt.

A testi érintkezés és a durvaság megelőzésére Naismith szigorú szabályokat vezetett be. A második hiba után a játékosnak ki kellett állni a játékból egészen addig, amíg egy kosár nem esett. Ha egy csapat egymás után három személyi hibát vétett (közben az ellenfél egyet sem), az ellenfél automatikusan kapott egy pontot, ami tekintve a kosarak alacsony számát, súlyos büntetésnek bizonyult. 1894-ben vezették be a büntetődobást, nem sokkal később pedig az öt fault utáni kipontozódást és a támadóhibát.

  Március 15 - 1848/49-es szabadságharc

Az első, közönség előtti mérkőzést 1892. március 2-án játszották a springfieldi iskola tanárjai és diákjai. Nem sokkal ezután a játékot bemutatták Mexikóban, s ezzel világhódító útjára indult a kosárlabda. Ugyanebben az évben a hartfordi Lew Allen drótvázas kosarat készített, így immár erre célozhattak a játékosok a barackos kosarak helyett. Maradt azonban még gond: akadtak nézők, akik a játék közben azzal szórakoztatták magukat, hogy elütötték a kosár felé tartó labdákat. Ám erre is megszületett a megoldás: palánkokkal védték meg a labdát, s nem sokkal később bevezették a büntetődobást is. Hamarosan újfajta gyűrűt találtak ki, melyre hálót erősítettek, aminek az alját kötél szorították össze. Amikor a kötelet meghúzták, a labda kicsusszant a kosár alján.

 

A női kosárlabda az Egyesült Államokban szinte párhuzamosan fejlődött a férfiakéval. 1892-ben Senda Berenson, egy litván származású testnevelő tanár mutatta be diákjainak az amerikai Smith College-ban. 1893. március 22-én játszották az első női mérkőzést Northhamptonban, s ugyancsak fordulópontot jelentett, hogy 1896-tól kezdve a mezőnykosarak 2, a büntetődobások pedig 1 pontot értek. A szabályváltozásokat eddig az esztendőig Naismith koordinálta; halála után az úgynevezett Amatőr Sportszövetség vette át a feladatot. E szervezet rendelte el 1897-ben, hogy a csapatok létszáma öt játékos legyen. Több mint tíz évvel később szabályban rögzítették az üvegpalánkok használatát, a személyi hibákat és az ötödik ilyen hibát követő kipontozódást. Két játékvezető 1929 óta ténykedik a mérkőzéseken.

egyenjogusag

Fajgyűlölet

Az első kosárlabda ligák Amerikában helyi érdekeltségűek voltak, főként a keleti part nagyvárosai köré szerveződve. Az első profi mérkőzést, ahol a játékosok pénzért játszottak, 1896-ban rendezték. Az 1920-as években több száz csapatot tartottak számon, de a profi sport szervezettsége alacsony volt. Néhány csapat nem a ligák keretein belül játszott, hanem függetlenként járták az országot, helyi csapatokkal fellépti díjért mérkőztek meg. Ezek közül a leghíresebb és az egyetlen még ma is működő együttes az 1927-ben afro-amerikai játékosokból alakult Harlem Globetrotters.

1949-ben két liga összeolvadásából alakult meg az NBA, amely fokozatos terjeszkedéssel a legnépszerűbb szervezetté vált, rövidesen a legjobb játékosokat tudhatta soraiban. George Mikan, Bob Cousy, Wilt Chamberlain, Oscar Robertson, Jerry West, Karem-Abdul Jabbar, Julius Ervin, Shaquille O’Neal, Larry Bird, Earvin Magic Johnson, Michael Jordan csak néhány név a legendák sorából.

Az NBA legjobb játékosai javarészt színesbőrűek voltak, azonban az első színesbőrű játkosa, Earl Lloyd 1950. október 31-én játszotta első meccsét a Washington Capitols színeiben. A kosárlabda lehetőséget adott arra, hogy átalakuljon az amerikai társadalom. Az amerikai polgárjogi mozgalom tágabb értelemben az 1896 és 1970 közti időszakban megvívott, eredendően erőszakmentes politikai küzdelem, melynek célja a törvény előtti egyenlőség és az általános és teljes körű polgári jogok biztosítása volt az Amerikai Egyesült Államok valamennyi polgára számára. Szűkebb értelemben az 1954 és 1970 közti időszak azon politikai harcaira utal, melyek az afrikai amerikaiak faji megkülönböztetésének (diszkrimináció) és elkülönítésének (szegregáció) felszámolását célozták, és amelyek kikényszerítették a szabad választáshoz való alkotmányos jogukat közvetlen akciók, az erőszakmentes állampolgári ellenállás és polgári engedetlenség eszközeivel. A mozgalom mélyreható változásokat generált az Egyesült Államok társadalmában – nem csak a törvény előtti egyenlőség megvalósítása révén -, hanem egyrészt azáltal, hogy felmutatta és elfogadottá tette az állampolgári ellenállás eszközeit, taktikáját; másrészt azáltal, hogy rámutatott a fajgyűlölet széles körű elterjedettségére és súlyos társadalmi kárára, valamint hogy megváltoztatta a polgári jogok, illetve a fajgyűlölet társadalmi megítélését.
Az 1950-es évek voltak talán a legmeghatározóbbak a feketék történetében. A feketék játszhattak az NBA-ben, azaz lehetőségük volt, hogy elfogadják őket a fehérek. A fehérek belenevelték gyermekeikbe, hogy a feketéket kerülni kell, de a sport felülírhatja a rossz nevelést. A sport népszerűségének növekedésével, csökkent valamelyest a faj gyűlölet. Martin Luther King lelkész küzdelmei a fajgyűlölet ellen szintén az 50-es években indult. Eltörölték a megkülönböztetést a tömegközlekedésben. A feketék és a fehérek között évekig tartott a politikai harc, de lassan csökkent a gyűlölet és növekedett az elfogadás. A kosárlabdát fontosságát ebben a folyamatban nem lehet szó nélkül hagyni. Bill Russel volt az első igazi fekete NBA sztár, aki a Boston Celtics-el rekordot jelentő 11 bajnokságot nyert. Milliók kezdtek el rajongani érte és a kosárlabdáért. Ezután folyamatosan jöttek az olyan idolok, mint pl: Wilt Chamberlain, Kareem-Abdul Jabbar, Magic Johnson vagy Michael Jordan. Ezek a játékosok reményt adtak a fekete kiközösített gyerekeknek, hogy bármit elérhetnek. Bármelyik mai sikeres feketétől meglehet kérdezni, hogy mi az, ami motiválja. Valószínűleg Martin Luther King és egy NBA játékos nevét fogja mondani. Michael Jordan száz milliók példaképe annak ellenére, hogy 2003-ban vonult vissza. A sport segített, abban, hogy esélyegyenlőség legyen. Amerika 44. elnöke, Barack Obama Martin Luther Kinget, valamint Michael Jordant tartja példaképeinek. Chicagoi származása révén ez talán még jobban is érthető, hogy Jordan miért olyan fontos számára. Azokban a városokban, ahol van NBA csapat, sokkal alacsonyabb a fekete ellenesség.

  15 Vállalkozás Ötlet - Fiataloknak, Időseknek Egyaránt!

1959-ben nyitotta meg kapuit Springfieldben a Kosárlabda Hírességek Csarnoka (Basketball Hall of Fame), melybe olyan játékosokat, edzőket, játékvezetőket és sportvezetőket választanak be, akik tevékenységükkel nagymértékben előmozdították a sportág fejlődését. A Hírességek Csarnokába nem csak amerikaiak, hanem más nemzetiségűek is bekerülhetnek, így eddig egyetlen magyarként Dr. Hepp Ferencet is a kitüntetettek között találjuk.

A férfiak után a nők is helyet követeltek maguknak a profi kosárlabdában. 1997-ben az NBA támogatásával megalakult a WNBA, a női profi liga, mely a kezdeti nehézségek után elfogadtatta magát és sikerült jelentős nézettségre szert tennie. Cynthia Cooper, Sheryl Swoopes, Lisa Leslie, Diana Taurasi, Sue Bird a liga legemblematikusabb figurái.

1999-ben a hölgyek számára Knoxvillben hozták létre a Női Kosárlabda Hírességek Csarnokát (Women’s Basketball Hall of Fame).
NBA gazdasági hatása

Az NBA-ben 4-5 évente újratárgyalt Kollektív Pénzügyi Szerződés biztosítja, mint a liga, mind a csapatok és mind a játékosok számára, hogy jövedelmük garantálva legyen, egyenlő eséllyel induljanak bármilyen tárgyaláson, és hogy jogaikat érvényesíteni tudják. Ez a szerződés határozza meg, hogy a csapatok mennyit költhetnek a játkosok bérére egy évben, mennyi lehet a játkosok minimum és maximum bérezése.

1960-as években folyamatosan bővült az NBA, egyre több nagy város indított csapatot a ligában. Mai napig a két legnagyobb csapat a Lakers és a Celtics. Mindkét csapat az elsők között lépett a ligába. E két csapat rivalizálása indították be igazán az NBA fejlődését. Folyamatosan változtattak a szabályokon, hogy minél élvezetesebb meccseket lásson a 10-20 ezer fős közönség élőben. Ma több 10 milliárd dollárt produkál az NBA évente. Ma a csapatok Franchiseként működnek és több 10 ezer embert dolgozik a 30 Franchisenál.  Jelenleg olyan nagy vársokban, régiókban vannak NBA csapatok, mint pl: New York, Los Angeles, Chicago, San Fransisco-Bay Area. A világon szinte mindenhol nagy népszerűségnek örvend a kosárlabda. A világbajnokságokat közel 80 ezren nézik élőben a pályaszéléről. Olimpián is az egyik legnézetebb a kosárlabda, annak ellenére, hogy az olimpián nem igazán kérdéses, hogy melyik ország nyeri meg, mivel 1992 óta NBA játékosok is részt vehetnek az olimpiai játékokon. 1992 óta az amerikai válogatott szinte megállíthatatlan és ebben az évben megszületett az egyik legnagyobb sport legenda a 92-es DREAM TEAM. Mindenki látni akarta, ezt a csoda csapatot. Michael Jordan, Magic Johnson, Shaquille Oneill, Charles Barkley, Larry Bird. Ezeknek a játékosoknak, több száz milliós rajongó tábora van. Olyan nagy a verseny az NBA-be jutásért és azért, hogy ezen legendák rekordjait megdöntsék a fiatalok, hogy az egyetemi kosárlabda amerikában az egyik legnézetebb TV műsor. Az egyetemek több tízezer férőhelyes stadionokkal rendelkeznek és a legnagyobb TV csatornák közvetítik a meccseket élőben. Az emberek látni akarják a következő csoda gyereket.

Az egyetemek elképesztő dolgokat ajánlanak fel a fiatal tehetségeknek, csakhogy náluk játszon a jövőben. Nem csak arról van szó, hogy a TV-ben vannak, hanem ha a fiatal bekerül az NBA-be és kiválóan játszik az dicsőség az egyetemnek is. Michael Jordan North Carolinán játszott és mai napig az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb egyetem kosárlabda szempontjából.

Ma a legdinamikusabban növekvő üzletek közé tartozik az NBA, és némelyik meccset 150 millióan is megnéznek élőben. Egy NBA játékos már a közösségi médiákkal is millió dollárokat keres. Lebron James, ha megoszt valamit, akkor minden leütött karakterért 250 000 ft-ot kap. Olyan mértékű szponzorációkat kapnak a játékosok, amiket nehéz felfogni. James Harden 200 millió dolláros szerződést írt alá az Adidas-al. Lebron James élet hosszig tartó szerződést írt alá a Nike-val. Stephen Curry az Under Armour eladásat 350%kal növelte meg. Több 10 milliárd dolláros üzlet az NBA, de ezenfelül nem lehet megbecsülni, milyen mértékű motivációt ad a gyereknek, főleg a kisebbségben lévő nemzetiségéknek, fajoknak az NBA.

kattints egy reklámra │ neked egy kattintás, nekünk sokkal több │ Köszönjük!

[carousel_slide id=’3361′]

További cikkek

Mondd el a véleményedet

NBA

Kosárlabda – Út az egyenjogúsághoz

Olvasási idő 13 min